Büszke vagyok a gyerekeimre!!!

Sok-sok évvel ezelőtt észrevettem már, s őszinte család révén, nem is titkolták, sőt tiszta szívből megvallották, hogy bizony, mindketten heteroszexuálisak.

Példájukon felbuzdulva, hosszas vívódás után, de érezve, hogy tartozom ezzel identitásomnak, pironkodva, lehajtott fejjel, én is beismerem, hetero vagyok.

Hajlandó vagyok mindenféle rendezvényen, fesztiválon részt venni, s kiállni a nagy tömeg elé, hogy ezt nyilvánosan is megvalljam. Eddig, teljes szemérmességemmel, mindezt megtartottam a hálószobám négy fala között, de ennyi őszinte megnyilvánulás után nem bírtam tovább magamban tartani.

Igaz, az is ösztökélt, hátha rám is büszke lesz valaki a családomon kívül!

Ui.: Semmi bajom a melegekkel, de NEM ÉRDEKEL A HÁLÓSZOBA-TITKUK! Még egyetlen heterot sem láttam tömeg előtt színt vallani a szexuális beállítottságáról. Nem maradhatnának ők is egyszerűen "csak" emberek?